Útrakészen – Egy berlini műteremben

Iró(k): Konrád György
Szerkesztő: Háy János
Kiadó: Palatinus
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1999
Nyomda: Széchenyi Nyomda
ISBN szám: 963 9127 88 4
Nyelv: magyar

Fülszöveg Következő Végére

 
KOSOK HAVA

A feleségem, a lányom, a barátaim nagyrészt március végiek, április elejiek, kosok csillagjegyük szerint, cselekvésre és kezdeményezésre hajlandóak, a csillagpálya az asztrológia szerint velük indul.
Én 1933. április másodikán születtem, gyerekkoromtól fogva sajnálom, hogy nem elsején. Nem érzem egészen véletlennek, hogy ilyen jól összejöttünk a naptárban, mégis csak lehet közünk az égitestekhez.
Kedves kosok! Barátnőim és barátaim a kos jegyében! Április igen tisztelt bolondjai! Az emberiség nem elhanyagolható kisebbsége, pontosan egy tizenkettede. Ez most a mi időnk. Levetjük a kabátot, feltúrjuk az ingujjat, és nekilátunk. Úgy látszik, ránk maradt. Nincs újrakezdés, nekilendülés, fölszállás nélkülünk.
Jó barátunk, a bika majd hozzáigazítja a vágtát és a suhanást a talajadottságokhoz. Az iker társat ad hozzá, a rák otthonosítja és kiábrándoz belőle, az oroszlán majd palástosan, ékszeresen fölemeli középütt a jogart, és így tovább, de a tánc velünk kezdődik, az újító játékmesterek, az ötletgazdák, a tegnaptól és a földszinttől elszakadni tudó szellemek mi vagyunk.
A kosnak csapata van, az asztal körül és a játszótéren körégyülekeznek. Tudja, hogy mi van, neki is van szeme, de hogy melyik a valóságosabb valóság – a kísérlet-e vagy a kudarc –, erre a kérdésre mindenkinek filozófiai válasza van. Április bolondja alighanem azt feleli, a kísérlet. Én, és nem a hátráltató körülmények. A közlekedő, és nem az útakadály. A légtornász, és a nem a nehézkedés.
A kos néha neki ugrat szarvval annak, aki elé áll és bosszantja, de nem mindennek és mindenkinek, és nem is rúgtat-rohan folyvást. A kos nem hülye. Nem a sziklát ökleli. Ott tör előre, ahol ígéretes, ahol van esély.
A kos utál függeni. Ha csicskást, csatlóst keresel, ne fogadjál kost fel. Barátnak ajánlható, szolgának nem alkalmas. Megy a maga útján, amely a tiéddel összetalálkozhat, de nem lesz párhuzamos. Megadja, ami az ő útjának jár. Ha egy dologba belefog, megszállja, és hagyja magát is megszállani tőle, nem kell attól tartani, hogy csak ímmel-ámmal csinálja.
Ádáz figura, ha barlangi mozdulatlanságából előbukkan, akkor forgalom támad körülötte. Ha megjön az inspiráció, tűz keletkezik: a szemében és a keze alatt. Ilyenkor maga is éget, és a felgyulladottak, a fázékonyak megpróbálnak köré telepedni.
De ne remélj cserépkályhát. Lába van. Még itt ül melletted, de a gondolata már ott jár. És egyszer csak a teste is megy a képzelete, néha csak az orra után. Ne csodálkozz, ha a műhelyében találod egyedül. Ha meglesed, talán nem mersz bemenni hozzá. Ha mégis, akkor nem lesz barátságtalan.
Tudnak ezek a szarvas vadócok igent és nemet mondani. Se hideg, se meleg óvatoskodásra csak ideig-óráig kaphatók. Szókimondásuk átszakítja a papírfalakat. Nem akarták a botrányt, de lett. Kicsit persze akarták. Azt hiszed, hogy megszelídítetted? Vár, nyugton van, kezes bárány. Aztán egyszer csak megrázza magát, te pedig megtudod, hogy hol lakik az úristen.
Vannak köztük angyalszelídek. Ne csak a zsarnokkarneválra gondolj, hanem erre is, aki melletted hever, és hagyja magát simogatni. Majd meg a szarva közé veszi a napot, és ha letörik a szarvát, a koskürt rikoltása újjászületésre szólítja föl a halálon átkelő lelket.
Akkor megsejted, honnan jött az aranygyapjas démon, az ő hívogató tekintetével. Onnan jött, és oda megy vissza. Figyelj rá, amíg itt van. Vendégeld meg illendően. Ne tartóztasd, ha menni akar.
Április bolondja felmászott a toronyba. Mit keres ott? Körül akar nézni. Tudni akarja, hol van. Káprázik a szeme a teljes táj megpillantásának igyekezetétől. Észleli, hogy nincs elég magasan. Feljebb kapaszkodik, pedig alatta már régen elfogyott a csigalépcső és a torony. Szalad följebb egy láthatatlan szálon, mint a pók. Húzza-vonja egy bizonyos látomás.
Nézd el már! Az előbb még ott volt fönn, elvégzőben, most meg hogy talpra szökkent! Mi ez, kos? Macska? Avagy holmi szárnyas jószág? Ne faggasd, hol járt. De ha kivárod, ezt-azt elmond, muszáj a tapasztalataival előhozakodnia. Csend és beszédözön váltakozik, áprilisban minden váltakozik: vihar és tündöklés, virágba boruló száraz ágak, ne örvendezz és ne bánkódj soká, egy óra múlva minden más lesz.