Az MTA Irodalomtudományi Intézetének és az újvidéki egyetem Hungarológiai Szakának konferenciája


 
Konrád György
Budapest, 1995. december 6.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének és az újvidéki egyetem Hungarológiai Szakának csaknem két évtizede folyó közös munkája keretében került sor erre a konferenciára. A kortárs alkotóknak szentelt sorozatban ez alkalommal Konrád György életmûvét elemezték az újvidéki egyetem oktatói és az Intézet munkatársai.
Bányai János, aki a nyugdíjba vonult Bori Imrétõl vette át a tanszék vezetését, a tanácskozás elõtt röviden beszámolt a tanszék munkájáról, a hallgatói létszám gyarapodásáról, a posztgraduális képzés bõvülésérõl, a készülõ doktori értekezésekrõl, a tanszék és a Forum Könyvkiadó által közösen kiadott évkönyvekrõl és folyóiratokról. A Hungarológiai Közlemények legfrissebb száma éppen a Mészöly Miklós életmûvérõl rendezett korábbi konferencia anyagát közli. A tanszék még ebben az évben tanácskozást rendez a legújabb magyar irodalom elméleti kérdéseirõl és néhány kiemelkedõ mûrõl.
A konferencia elsõ részében Pomogáts Béla elnökölt. Varga László A didaktikus tudatregény címû elõadásában Konrád György A városalapító címû regényérõl beszélt, elõbb a tudatregény poétikai meghatározását, elõzményeit ismertetve, majd a „didaktikus tudatregény" megnevezés létjogosultságát bizonyította Konrád mûvére, amelyet egy regényterv részleges megvalósulásaként ítélt meg konkrét szerkezeti és szövegelemzései alapján.
Bori Imre Konrád elsõ regényéhez, A látogatóhoz „szólt hozzá" (hozzászó-lásnak nevezve Szociográfia a szociológusról címû elõadását). Az író és a francia új regény, a szociográfia és a szociológia kapcsolatait kimutatva érzékletesen bizonyította a mû „szociográfiai etûdjeinek" létét, „szociográfiai nagyária"-ként idézett egy hosszú mondatot a regénybõl, s párhuzamot vont Konrád regényírói technikája és egy szerb festõ (L. Sejka) képei között, „posztmodern anekdoták"-at is felfedezve a regény szövegében, s az egész mûvet beilleszthetõnek vélte a nevezetes magyar szociográfiák sorába is.
Kappanyos András szintén A látogató kapcsán beszélt az író idõszerkezet-keze-lésérõl, jellegzetes poétikai fogásairól, az igeidõk használatáról. A múltba-jövõbe nyúlások, áttûnések bemutatása közben a „feltételes jövõ" létének fontosságát mutatta ki, a szerkesztés bravúrjait érzékeltette, világirodalmi és filmekbõl vett párhuzamokkal bizonyítva állításait.
Bányai János elnökletével folytatódott a konferencia. Gerold László Írói jelenlét és regényforma címû elõadása valamennyi regény vizsgálatát vállalta, az önéletrajz elemeit, az erkölcsi kérdéseket, a felelõsségtudatot, a fõhõs azonosságát állítva elemzése központjába. „Írásba menekülõ értelmiségi"-ként határozta meg az írót, s emelt ki erre vonatkozó jellegzetes mondatokat a különbözõ regényekbõl Cartier montres replique pas cher. Érintette a megjelent kritikákban felvetett szinte valamennyi fontos megjegyzést, „regény-város"-nak nevezte és értelmezte - Konrád nyomán - a szépirodalmi alkotások együttesét.
Harkai Vass Éva Regényváros, Konrád György városmetaforája címû elõadása ezt a metaforát bontotta ki aprólékosan, számos bizonyítékot mutatva be Konrád metaforizált tereire, városszimbólumának valamennyi mûvében meglévõ központi szerepére. A helyszínek jelentéstöbbletét, az útkeresztezõdés, a „hordozható haza" fogalmait, a haza és az idegenség kérdéskörét mutatta ki.
Faragó Kornélia szintén a Konrád-mûvekben meghatározó térélményeket, fogalmakat elemezte Geopoétika, rezgõmozgás címû elméleti elõadásában, különösen a „kert" kiemelt jelenlétét bizonyította. Szerinte Konrád valamennyi mûve a térformák szerint szerkesztõdött, ezért nevezi geopoétikának ezt az alkotói módszert.
A délutáni elõadásokat Konrád György író is megtisztelte jelenlétével. Bori Imre volt az elnök. Bányai János Napló, esszé, regény - a létérzékelés parodikus beszédmódja címû elõadása egy nagyobb munka részlete. Az elsõ két regény és a késõbbi két mû (Kerti mulatság, Kõóra) közötti különbségeket gazdag irodalomelméleti eszköztárral tárta fel, s meggyõzõen ismertette, hogy az értekezõ és a narratív próza miként keveredik a mûvekben „reflexív szövegfolyamokkal", s ebbõl milyen mûfajok születnek Rolex Submariner réplique montres, hogyan érhetõ tetten az erkölcs és az esztétika állandó harca a regényekben, s hogyan szerezte meg Konrád az „irónia szabadságát".
Kálmán C. György Poétikai provokáció a Kõórában címû elõadása egy lehetséges szubjektív olvasatot mutatott be, saját és más kritikák elvárásait szembesítve a mûvel. Sorban elénk tárta a regény nagy leleményeit, izgalmas és sokféle értelmezési lehetõségét, a fikció olvasók szerinti és az írói felfogása közti különbségeket.
A további elõadók a szépirodalmi mûvek mellett született jelentékeny esszéírói teljesítménnyel foglalkoztak. Veres Andrásnak Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz címû elõadása Konrád hasonló címû, Szelényi Ivánnal közösen írt, magyar nyelven elõször 1978-ban Svájcban megjelent híres munkáját elemezte keletkezéstörténetétõl sugallt tartalmain át a jelenkori megítélésig, a megváltozott társadalmi-történeti szituáció nézõpontjából. Pomogáts Béla Politika és antipolitika. Az Anti-politika 15 év után címû tanulmánya az író politikai esszéinek gondolatrendszerét vázolta fel, a történelmi átalakuláshoz vezetõ eseményeket, mozgalmakat, tényeket idézte fel, és a Konrád-esszék jelentõségét bizonyította.
Az elõadásokat követõ vita végül is fõként a politikai kérdések, mûvek, társadalmi problémák körül alakult ki. Konrád György maga is számos adalékkal szolgált mûvei keletkezését, befogadását illetõen. Beszámolt a kelet-európai értelmiség szerepét vizsgáló elemzésrõl, az értelmiség fogalmának változásairól, társadalmankénti, koronkénti eltéréseirõl, érdeklõdéssel fogadta a fikció és a valóság körül kibontakozó vitát is.
Az elhangzott elõadásokból és a vita érdemi részébõl remélhetõleg hamarosan önálló kötet jelenhet meg.